
Fa
55–90 termék, összesen 90 db
-
Kézzel készített ziricote inga
-
Kézzel készített, hevített gyertyánfa óra
-
Kézzel készített, magyalfából készült inga
-
Kígyófából készült jósló inga
-

Kis bükkfa inga
-
Kis cocobolo fa inga
-

Kis diófa inga
-

Kis juharfából készült inga
-

Kis puszpáng inga
-

Kis vasfából készült inga
-

Kis ziricote fa inga
-
Kis, kézzel készített kígyófából készült inga
-
Kőrisfa inga
-
Kúpos bukszusfa inga
-
Kúpos pendulum cocobolo fából
-
Kúpos, bükkből készült jósló inga
-
Melegített bükkfa inga
-
Olajfából készült radiesteziás inga
-
Olívafából készült inga
-
Palisanderfa inga
-
Pálmafa forgó pendulum
-
Platanfa pendulum
-
Pusztából esztergált inga
-
Pusztapálca
-
Pusztapálma jósló inga
-
Pusztapálmafa inga
-
Rózsafa inga
-
Tiszafa inga
-
Tiszafa inga
-
Tiszafa kúpos inga
-
Tiszafa radiesteziás inga
-
Tölgyfa inga
-
Tölgyfa jósló inga
-
Trópusi fából készült inga
-
Varázsfából készült jósló inga
-
Varázspendulum vasfából
Fa inga a radiesteziához: anyag, geometria és gyakorlati választás
A fa inga különleges helyet foglal el a radiesteziás eszközök között: változó sűrűségű szerves anyagból készül, a kőtől vagy a fémtől eltérő rezgési viselkedést mutat, meleg tapintású és ütésállóbb, mint a hegyikristályból vagy üvegből készült ingák. Nem csupán egy „könnyebben hozzáférhető” vagy a kezdőknek szánt eszközről van szó: egyes tapasztalt gyakorlók pontos proprioceptív okokból továbbra is ezt részesítik előnyben, különösen hosszú üléseken, amikor a hosszú ideig tartó kézben tartás érzékenyebbé teszi az eszköz súlyát és hőmérsékletét oly módon, amit a hideg fém vagy a kő nem képes reprodukálni.
Fafajok és mérhető fizikai jellemzők
A kézzel esztergált kézműves óraművek finomszemcsés fafajokat használnak, amelyek sűrűsége elegendő az oszcillációs mozgás stabilitásának biztosításához. A pálmafa (Buxus sempervirens) a leggyakrabban használt, legnehezebb faanyag az óraművek esztergálásához, sűrűsége 0,9–1,0 g/cm³, Janka-keménysége pedig 3480 N: ezáltal a térfogatához képest nehéz órákat eredményez, alacsony, könnyen kezelhető súlyponttal. Az olajfa (Olea europaea) sűrűsége 0,85–0,90 g/cm³, szálirányzata szabálytalan, ami markáns, dekoratív erezetet eredményez, de nedvességre érzékeny: egy rosszul tárolt olajfából készült óra nagyon száraz környezetben megrepedhet. A diófa (Juglans regia) könnyebb (0,60–0,70 g/cm³), csokoládébarna színű, felülete enyhén olajos tapintású. Az ébène (a Diospyros nemzetségbe tartozó, az ellátástól függően afrikai vagy ázsiai fafajok) sűrűsége meghaladja az 1,0 g/cm³-t, ami az egyik ritka, a víznél sűrűbb fafajjá teszi: egy ébenfából készült inga, amelynek geometriája megegyezik egy diófa ingával, lényegesen nehezebb lesz, és azonos lánchosszúság mellett lassabb és szélesebb lengéssel rendelkezik.
A faragás formája ugyanolyan fontos, mint a fafaj. Egy 35 mm hosszú, legfeljebb 18 mm átmérőjű, 12 gramm súlyú kúpos bukszus inga nem viselkedik úgy, mint egy azonos méretű, 7 gramm súlyú tojás alakú diófa inga: a súlypont nem ugyanazon a helyen van, az optimális súly/lánc hossza arány eltérő, és a lineáris lengésekhez viszonyított forgási reakcióképesség jelentősen változik. A kúpos vagy hatszögletű hegyű inga súlypontja az alsó hegy felé helyezkedik el, ami elősegíti a kör alakú forgómozgásokat. A tojás alakú ingák súlypontja középen helyezkedik el, ami elősegíti a tiszta lineáris rezgéseket.
Súly, rezgési frekvencia és a válaszok olvashatósága a radiesteziában
A inga súlya közvetlenül meghatározza annak természetes rezgési frekvenciáját az egyszerű inga elvei szerint: minél nehezebb az inga, annál alacsonyabb a frekvencia azonos lánchossz mellett. Egy 6–8 grammos, könnyű fa inga 12 cm-es láncon gyors és könnyen leolvasható rezgéseket eredményez. Egy 25 grammos inga ugyanilyen hosszúságú láncon lassabban rezeg, és nagyobb ügyességet igényel a tartásában, hogy a kéz ne csillapítsa a mozgást. A műszeres radiestezia kezdőinek 8–14 grammos inga használata felel meg a francia nyelvű radiesteziai szakirodalom klasszikus ajánlásainak, különösen Henri Mager vagy Gustave Lambert Brahy műveiben: a reakciókészség elegendő a válaszok megkülönböztetéséhez anélkül, hogy ellenőrizhetetlenül felerősítené a még nem elsajátított, akaratlan mikromozgásokat.
Zsinór vagy lánc: konkrét viselkedésbeli különbségek
A legtöbb fa inga pamut- vagy lenkötéllel vagy sárgaréz- vagy rozsdamentes acél lánccal kapható. A különbség nem csupán esztétikai. Egy 2 mm-es, rugalmas pamut zsinór jobban elnyeli a kéz mikrovibrációit és csökkenti a mozgás akaratlan átvitelét: gyakran ajánlják radiesteziás deszkán végzett ülésekhez vagy térképészeti kutatásokhoz, ahol a kérdés feltevése előtt a inga kezdeti stabilitása szükséges. A fémlánc pontosabban továbbítja a mozgásokat, és jobban megfelel azoknak a gyakorlóknak, akiknek a fogása már stabil és pontos. A 15–20 cm-es standard hosszúság a legtöbb általános felhasználáshoz alkalmas; egyes gyakorlók 10–12 cm-re rövidítik a térképes munkákhoz, mások 25 cm-re hosszabbítják, hogy növeljék a válasz amplitúdóját.
A fa üreges inga: használata jelzővel
Egy fontos funkcionális változat a üreges inga, amelynek belső üregéhez egy felülről csavarható kupakkal lehet hozzáférni. Ez a kamra lehetővé teszi egy tanú – azaz a keresett anyag egy darabjának vagy egy referencia-mintának – behelyezését a Leprince vagy Wüst szerzők által dokumentált módszerek szerinti rezonanciás radiesteziás kutatásokhoz. A fa alkalmas anyag erre a kialakításra: viszonylagos könnyűsége lehetővé teszi, hogy a kamrába helyezett tartalom ellenére is megmaradjon a inga egyensúlya, ellentétben a fémkamrás ingákkal, amelyek nagyobb alap súlya kiegyensúlyozhatja az oszcillációs viselkedést. A kupaknak hézagmentesen kell záródnia, hogy használat közben a tanú ne mozdulhasson el.
A fa inga karbantartása és tartóssága
A fa két fő ellenséggel szemben érzékeny: a tartós nedvességgel és az intenzív száraz hővel. A bársony- vagy pamut tokban, a jelentős páratartalom-ingadozásoktól védve tárolt fa inga évtizedekig problémamentesen megőrizhető. Az olajfa, a puszpáng és az ébenfa jobban tűri a környezeti páratartalmat, mint a diófa vagy a kőris, de egyetlen fafajta sem bírja a hosszan tartó vízbe merítést vagy a folyadékokkal való ismételt érintkezést. A lakkozatlan ingák esetében elegendő egy évenkénti könnyű ápolás lenolajjal vagy méhviasszal a felület megőrzése és a kiszáradás miatti repedések kockázatának csökkentése érdekében. A kvarc-, labradorit- vagy üvegpendulumokkal ellentétben a fa pendulum nem törik össze, ha csempe vagy betonra esik: ütésállósága valós és objektív előnyt jelent, különösen a tanulási fázisban, amikor gyakori a kezelés.
- Kezdőknek: 8–14 grammos inga, kúpos vagy tojás alakú, sűrű fafaj (bükk vagy olajfa) a súlypont stabilitása érdekében, 15 cm-es pamut zsinór
- Haladóknak: üreges inga tanúval történő kereséshez, ébenfa vagy puszpáng a pontos oszcillációs viselkedés érdekében, 15–20 cm-es rozsdamentes acél lánc a tartósság és a pontos erőátvitel érdekében
A kézzel esztergált, kézműves fa inga súlya és méretei példányonként enyhén eltérhetnek: ez a természetes fa megmunkálásának velejárója, és nem gyártási hiba. Egy 12 grammra megadott, kónikus formájú buxus inga súlya a felhasznált faanyag sűrűségétől függően 11 vagy 13 gramm is lehet. Ha a súly pontossága fontos a gyakorlatában, mérje meg a pendulumot átvételkor egy gramm pontosságú mérlegen, és jegyezze fel az értéket, hogy ennek megfelelően kalibrálhassa a lánc hosszát, tudva, hogy egy gramm eltérés alig változtatja meg a természetes rezgési frekvenciát egy 15 cm-es standard láncon.



































