Jade

Az igazi jade: jadeit és nefrit, két különböző ásvány ugyanazon kereskedelmi név alatt

A „jade” kifejezés az egyik leggyakrabban visszaélésszerűen használt elnevezés a féldrágakövek kereskedelmében. Valójában két kémiailag eltérő ásványt jelöl: a jadeitot és a nefritet, amelyekhez még tucatnyi, félrevezető elnevezés alatt értékesített helyettesítő termék is társul. Tudni, mit vásárolunk, minden komoly gyűjtő elsődleges feladata.

A jadeit (NaAlSi₂O₆) egy monoklin rendszerű piroxén, Mohs-keménysége 6,5–7, sűrűsége 3,2–3,4 g/cm³. Ez a legértékesebb változat. Az imperiális jade, a gemmológiai piacon legkeresettebb változat, egy félig átlátszó jadeit, amelyet krómnyomok smaragdzöldre színeznek, és amelyet főként a burmai (Mianmar) Hpakant régió bányáiból bányásznak. Egységes színe, áttetszősége és kezelésmentessége miatt ez a legmagasabb árkategóriába tartozik: a kezelésmentes, tanúsított császári jade darabok ára a legmagasabb minőségű színes drágakövekéhez hasonló. Másodlagos lelőhelyek találhatók Guatemalában és az orosz Urálban, de ezek minősége általában alacsonyabb.

A nefrite (Ca₂(Mg,Fe)₅Si₈O₂₂(OH)₂) az amfibolok csoportjába tartozik, a tremolit-aktinolit sorozatba, monoklin rendszerbe. Mohs-keménysége valamivel alacsonyabb, 6 és 6,5 között van, sűrűsége 2,9–3,1 g/cm³. Összefonódó szálas szerkezete kivételes szilárdságot kölcsönöz neki, amely meghaladja a jadeitét, ami magyarázza, hogy miért használják már több ezer éve szerszámok és fegyverek készítéséhez. A fő lelőhelyek Brit-Kolumbiában (Kanada), Új-Zélandon (maori pounamu), a kínai Hszincsiangban és Szibériában találhatók. A Hszincsiangból származó, áttetsző és krémes fehér nefrit, az úgynevezett „juhzsír”, volt a legértékesebb a kínai császári hagyományban.

A jade gyakori hamisítványai: a helyettesítő anyagok felismerése vásárlás előtt

A serpentin (Mg₃Si₂O₅(OH)₄, Mohs-keménység 3–4, sűrűség 2,5–2,6) a legelterjedtebb helyettesítő anyag. „Koreai jade”, „új jade” vagy „zöld afrikai jade” néven árulják, és könnyen megkarcolható egy zsebkéssel, ami egy valódi jadeit vagy nefrit esetében nem lehetséges. Az aventurin (SiO₂ kvarc fuchsit zárványokkal, keménysége 6,5–7) gyakran „zöld jade” felirattal ellátott gyöngyök formájában kerül forgalomba. A krizopráz (nikkelbehatású kalcedon, keménysége 6,5–7), a prehnit (Ca₂Al₂Si₃O₁₀(OH)₂, keménysége 6–6,5) és az úgynevezett „malajziai jade” nevű festett kvarcit egészítik ki a gyakori utánzatok sorát.

Az eredeti jadeit kezeléseit három típusba sorolják. Az A típusú jade természetes, kizárólag méhviasszal tisztított. A B típusú jade savas fehérítésen esett át, amelyet polimer impregnálás követett a sötét zárványok eltávolítása érdekében: a keletkező üregek hosszú távon gyengítik a darabot, és értéke jelentősen csökken. A C típusú jade a B típusú kezelést kombinálja mesterséges festéssel. Csak az A típusú jade indokolja a magas árat. Felszerelés nélkül elvégezhető tesztek: sűrűség, hang (a természetes jadeit kopogtatásra tiszta hangot ad, a gyanta hangja tompa), a felület textúrája nagyítóval (természetes kő esetében szemcsés vagy finom, üveg vagy gyanta esetében sima és egyenletes). Egy értékes darab hitelességének megállapításához kizárólag egy gemmológiai laboratóriumi jelentés döntő.

Zöld, levendula és fekete jade: természetes színek és ásványtani eredetük

A természetes jade színeit kémiai szennyeződései határozzák meg, nem pedig hozzáadott színezékek. A zöld szín a jadeitban található krómnak, a nefritben pedig a vasnak köszönhető. A levendula jade, azaz a mangán- vagy vasnyomok miatt lilás árnyalatú jadeit, ritka: értéke a szín egyenletességétől és a darab áttetszőségétől függ. A fekete jade, azaz a fekete nefrit vagy a grafit- vagy magnetit-zárványokat tartalmazó jadeit, Új-Zélandon és Kanadában gyakori. A vörös és narancssárga jade, azaz a hematit- vagy goethit-zárványokat tartalmazó jadeit, ilyen telítettségi fokozatban természetesen ritka. A piacon található, alacsony árú „élénkpiros” darabok szinte mindegyike festett szerpentin vagy üveg.

A szokásos piacon a nagyon élénk és tökéletesen egyenletes színek statisztikailag gyanúsak. A kereskedelmi minőségű jade természetes színe általában halvány, eltérésekkel, nyomokkal és szabálytalanságokkal, amelyek az ásványi eredetet igazolják. Az alacsony áron értékesített gyöngyön található, tökéletesen homogén, intenzív zöld szín szinte mindig színezett szerpentin vagy aventurin.

A jade a litoterápiában és a kulturális hagyományokban: szimbolikus felhasználás és ápolás

A kínai hagyományban a jade olyan kulturális helyet foglal el, amelynek nyugati megfelelője nincs. A konfuciánus filozófiában az erényhez, a feddhetetlenséghez és a harmóniához kapcsolódik, és legalább ötezer éve a császári pecsétek, a temetkezési ékszerek és a rituális tárgyak anyagául szolgált. Közép-Amerikában az olmék, maja és azték kultúrák az aranynál is nagyobb értéket tulajdonítottak neki. Új-Zéland maorijai számára a pounamu egy taonga, generációk között átadott kincs, amelynek nyers darabjainak exportját ma törvény szabályozza.

A kortárs litoterápiában a jade hagyományosan az érzelmi egyensúlyhoz, a védelemhez és a szerencséhez kapcsolódik, és e hagyomány szerint a szív energetikai központjához kötődik. Ezek a tulajdonságok szimbolikus és kulturális jellegűek: nem alapulnak klinikai bizonyítékokon, és nem minősülnek terápiás tulajdonságoknak az orvosi értelemben vett értelemben.

A jadeit és a nefrit jól bírja a folyóvizet. Kerülje a sós vízben való hosszan tartó áztatást a berakásos vagy viasszal polírozott darabok esetében, mivel azok elszíneződhetnek. A B típusú kezelt jade törékenyebb, ezért kizárólag édesvízzel tisztítható, és azonnal le kell törölni. Az ultrahangos tisztítás nem ajánlott a nagyon repedezett vagy kezelt jadeitok esetében. Elsődleges fontosságú az ütésektől való védelem: keménysége ellenére a jade gyakran tartalmaz hasadási síkokat vagy zárványokat, amelyek ütés hatására éles töréseket okozhatnak.

• Jadeit : NaAlSi₂O₆, monoklin piroxén, keménység 6,5-7, sűrűség 3,2-3,4 g/cm³, főbb lelőhelyek: Mianmar (krómzöld császári jade), Guatemala, Oroszország (Urál)
• Nefrit : Ca₂(Mg,Fe)₅Si₈O₂₂(OH)₂, monoklin amfibol, keménysége 6-6,5, sűrűsége 2,9-3,1 g/cm³, főbb lelőhelyei: Kanada (Brit Columbia), Új-Zéland (pounamu), Kína (Hszincsiang), Szibéria
• Gyakori helyettesítők: szerpentin (keménység 3-4, késsel karcolható), aventurin, krizopráz, prehnit, festett kvarcit, úgynevezett „malajziai jade”
• Bejelentendő kezelések: A típus (kizárólag méhviasz, teljes érték), B típus (polimer impregnálás, csökkentett érték), C típus (mesterséges festés, minimális érték)

Ha 50 eurót meghaladó értékű jade-t vásárol gemmológiai tanúsítvány nélkül, akkor ellenőrizetlen bizalmat vásárol. A GIA, az IGI vagy egy nemzeti laboratórium jelentése egyértelműen megállapítja az ásvány természetét, az esetleges kezelést és a származást, amennyiben az meghatározható. Ezen az árküszöb alatt egy 10-szeres binokuláris nagyító és egy rejtett területen végzett keménységi teszt maradnak a legmegbízhatóbb eszközök laboratóriumi felszerelés nélkül.