
Pendulumok és pálcák
1–54 termék, összesen 485 db
-
„Ivyana Faorelia” ingot rózsakvarcból és ametisztből
-
„Ivyana Faorelia” triquetra ametiszt pendulum
-
130 mm-es kívánságpiramis
-
18 cm-es acél inga lánc
-

2 db Salomon fa inga
-
23 cm-es acél inga lánc
-
3 színű fém inga
-

32 cm-es üvegszálas varázspálcák
-
7 csakra csiszolt inga
-
95 mm-es kívánságpiramis
-
A 10 arkangyal táblája
-
A 7 csakra táblázata
-
A inga: készlet és táblák
-
Acél kupolás hegyikristály inga
-
Akácfa inga
-
Akácfából készült forgóóra
-
Akácfából készült inga
-
Akasziából készült jósló inga
-
Akvamarin seforoton inga
-
Állítható arany inga
-
Alma jósló inga
-
Almafából készült óra
-
Ametiszt kúpos inga
-
Ametiszt kúpos jelzőpendulum
-
Ametiszt orgonit inga
-
Ametiszt pentagramma inga
-
Ametiszt Sephoroton inga
-
Ametisztos feszítőpálca
-
Angelit jósló inga
-
Apatit orgonit medál
-
Aquarius aranyozott sárgaréz inga
-
Arany hengeres inga
-
Aranyozott sárgaréz jósló inga
-
Aranyozott sárgaréz Mermet-ing
-
Aranyszínű Djed-pendulum
-
Aranyszínű egyiptomi jósló inga
-
Aranyszínű fém jelzőóra
-
Aranyszínű fém kúpos inga
-
Aranyszínű fém triak inga
-
Asztrális inga
-
Atlantis fa jósló inga
-
Auramater pálca
-
Barack színű aventurin reiki inga
-
Báránykő-turmalin kristály pendulum
-
Báránykristály kupola inga
-
Bélelt brokát tasak
-
Bio tensor mangófából
-
Boksztömbös inga
-
Bőr tok
-
Bőr zsinór kapcsokkal
-
Borókából készült inga
-
Borókából készült medál
-
Bovis életenergia táblázat
-
Bovis zsebkönyv
Radiesteziás inga és jósbotok: a gyakorlatnak megfelelő eszköz kiválasztása
A radiesteziás inga nem egy dísztárgy, amit egy gyertya fölé kell akasztani. Ez egy eszköz, amelynek fizikai tulajdonságai közvetlenül meghatározzák a reakcióképességét: súlya, súlypontja, a lánc hossza, a hegy anyaga. A tapasztalt gyakorló úgy választja ki a ingaóráját, ahogyan a mesterember választja ki a szerszámait: mérhető adatok alapján, nem pedig a kirakatban látható intuíció alapján. Ez a kategória-útmutató azért van, hogy ezeket az adatokat megadja Önnek.
Tömör inga és kamrás inga: két különböző felhasználási mód
A radiesteziás inga vásárlása előtt elsősorban a belső szerkezetét kell megkülönböztetni. A tömör ingát, amelyet egy homogén kőtömbből faragtak vagy egy darabból öntöttek, közvetlen radiesteziához használják: geopatikus mezők észleléséhez, vízkereséshez, térképen vagy testen végzett munkához, a gyakorolt hagyománytól függően. A belső üreges inga, mint például a klasszikus sárgaréz egyiptomi inga, lehetővé teszi egy tárgyi jelző behelyezését a belsejébe, ami a 20. század eleje óta az instrumentális radiestezia irodalmában dokumentált módszer az affinitásos kereséshez. Ezek a két kategória nem cserélhető fel egymással: gyakori hiba, ha valaki egy belső kamrás egyiptomi inga vásárlásával szeretne belekezdeni az általános radiesteziába, mivel annak bonyolultabb geometriája előzetes tapasztalat nélkül megnehezíti a rezgések értelmezését.
Súly, lánc hossza és rezgési frekvencia
A inga súlya és a lánc hossza közötti arány határozza meg a szerszám természetes rezgési frekvenciáját, vagyis azt a sebességet, amellyel egy lengési ciklust teljesít. Ez az egyszerű ingamechanika határozza meg a válaszok gyakorlati értelmezhetőségét. Egy 8–12 grammos inga 12–15 cm-es lánccal olyan lengési frekvenciát biztosít, amely kezdők számára is könnyen kezelhető: a mozgások elég nagyok ahhoz, hogy fáradság nélkül megfigyelhetők legyenek, és elég lassúak ahhoz, hogy ne vesszenek el az akaratlan izomremegések között. A 25–35 grammos inga hatékony használatához stabilabb kézre és az alkar mozdulatlanságának jobb kézben tartására van szükség. A rozsdamentes acélból vagy sárgarézből készült láncok előnyösebbek a nylonból készült láncoknál: jobban továbbítják a mikroszintű impulzusokat, és nem nyúlnak meg a környezeti páratartalom hatására.
Természetes kőből készült inga: ásványtani adatok a tájékozott választáshoz
A kőpendulumok piacán jelentős minőségbeli eltérések tapasztalhatók, amelyek ásványtani ismeretek nélkül vásárláskor gyakran nem láthatók. A természetes hialin kvarc (SiO₂, trigonális rendszer, Mohs-keménység 7, sűrűség 2,65) évtizedek óta a referencia az instrumentális radiesteziában: átlátszó vagy áttetsző, könnyen megmunkálható 30–40 mm-es hatszögletű hegyre, és homogén sűrűsége garantálja a pontos súlypontot, amely modelltől modellig reprodukálható. Az ametiszt, a sugárzott vas nyomai által színezett kvarcváltozat (ugyanaz a SiO₂ képlet, ugyanaz a 7-es keménység, ugyanaz a sűrűség), ugyanazokkal a fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, jellegzetes lila színnel. Figyelem a színváltozásra: hosszan tartó UV-sugárzás hatására a brazíliai (Rio Grande do Sul állam) ametiszt színe visszafordíthatatlanul elhalványul. Kerülje el ezeknek az ingaóráknak a közvetlen napfénynek kitett ablakok közelében történő tárolását.
A vulkanikus fekete obszidián (amorf természetes üveg, 70–75% SiO₂, kristályrendszer nélkül, Mohs-keménység 5–5,5, sűrűség 2,35) azonos térfogat mellett könnyebb, mint a kvarc. Sima felülete és teljes átlátszatlansága miatt gyakran választják azok a gyakorlók, akik a hagyományok szerint a védelemmel vagy a megkülönböztető képességgel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Alacsonyabb keménysége miatt karcolásérzékeny, ha más kövekkel érintkezve tárolják. A labradorit (plagioklász feldspát, (Ca,Na)(Si,Al)₄O₈, triklinikus rendszer, Mohs-keménység 6–6,5) a labradoreszcencia optikai jelenségét mutatja, amely bizonyos szögekből látható kék, zöld vagy arany színű tükröződéseket eredményez. Ez nem felületi kezelés eredménye: ez egy szerkezeti tulajdonság, amely a vékony rétegek belső egymásra rakódásához kapcsolódik. A látható fényvisszaverődés nélküli labradorit vagy gyenge optikai minőségű példány, vagy egy másik kő. A legértékesebb eredetűek továbbra is a finnországi (Ylämaa-sziget) és a madagaszkári példányok.
A természetes kő és a műgyanta utánzat megkülönböztetése
A természetes kő és a színezett műgyanta utánzat közötti zavart az ezoterikus ingaórák piacának egy része táplálja. Néhány gyakorlati szempont segítségével speciális felszerelés nélkül is meg lehet őket különböztetni: a természetes kő hideg tapintású és lassan melegszik fel a kéz alatt, míg a műgyanta, mivel kevésbé vezeti a hőt, gyorsabban melegszik fel. A természetes kő azonos térfogat mellett nehezebb (a kvarc sűrűsége 2,65, míg a gyantaé 1,1–1,5). A természetes kőben nagyítóval látható zárványok vagy belső átlátszatlansági eltérések találhatók, míg a gyanta tökéletesen homogén, vagy mikroszkopikus légbuborékokat tartalmaz. Ha egy ásványi név alatt árult inga méretéhez képest szokatlanul könnyű, érdemes megvizsgálni a vásárlás előtt.
Radiesteziás pálcák: sárgaréz, diófák és használati összehasonlítás
L alakú sárgaréz pálcák geobiológiai érzékeléshez
A sárgaréz L alakú pálcák a terepi radiestezia standard eszközei a tellurikus hálózatok, a föld alatti nedves zónák vagy a geobiológiai zavarok felderítéséhez. A sárgaréz (réz-cink ötvözet, kb. 70% Cu és 30% Zn) jó egyensúlyt biztosít a merevség és a könnyedség között. A szokásos modellek vízszintes része 35–40 cm, függőleges markolata 12–15 cm hosszú, a rúd átmérője 3–4 mm. A fogantyúnak szabadon kell forognia a kézben: egyes modellek műanyag vagy réz hüvellyel rendelkeznek, amely a szár körül forog, így elkerülve a zavaró súrlódást és javítva a keresztezések érzékenységét. Két azonos pálcára van szükség, amelyeket egyszerre, vízszintes helyzetben, mindkét kézben azonos magasságban tartva használnak.
Y alakú, mogyorófa pálcák: hagyomány és gyakorlati korlátok
A hamupálcából (Corylus avellana) készült villás pálca az európai vízkeresés történelmi eszköze, amelyet a 15. század óta említenek a források és ásványok felkutatásával kapcsolatos dokumentumok. A pálcát a hamupálca természetes villájából faragják ki, általában egy évjáratú, 6–10 mm átmérőjű ágból. Működéséhez a gyakorló szakembernek előzetesen feszültséget kell kifejtenie azáltal, hogy a kutatás előtt kissé szétnyitja a két ágat; a feszültség levezetése adja a jelet. Ez a mechanika miatt kevésbé reprodukálható, mint az L alakú pálcák, és érzékenyebb az izomfáradtságra. Az Y alakú pálca továbbra is érdekes lehet a hagyományokhoz ragaszkodó gyakorlók számára, illetve kültéri munkához: a fa jelentős hőmérséklet-ingadozások esetén jobban viselkedik, mint a sárgaréz, és nem tágul meg észrevehetően.
- 3–4 mm-es, 35–40 cm-es L alakú sárgaréz pálcák: geobiológiai érzékelés, tellurikus hálózatok, modern vízmáguslás, forgó hüvely ajánlott a kézben történő forgás elakadásának elkerülésére
- Természetes tölgyfa Y-alakú pálcák: hagyományos vízkutatás, kültéri munka, dokumentált történelmi megközelítés, hosszabb tanulási görbe és a gyakorlók között változóbb eredmények
Radiesteziás táblák és kiegészítő tartozékok
A radiesteziás tábla egy olyan hordozó, amelyet inga mellett használnak többválasztós válaszok megszerzésére vagy irányjelző mozgások értelmezésére. A 3 mm vastag, általában 30 x 20 cm méretű bükkfa táblák kevésbé csillapítják a rezgéseket, mint egy rugalmas hordozó vagy papír: asztalra helyezve nem mozognak, és nem továbbítják a támasztófelület mikrorezgéseit, ami hosszabb használat esetén fontos. A műanyaggal bevont papírra nyomtatott táblák alkalmi használatra elegendőek, és az a előnyük, hogy a gyakorolt hagyománynak megfelelően különböző szimbolikus konfigurációkat kínálnak. A tábla megvásárlása nem helyettesíti az olvasási szabályok elsajátítását: az igen/nem irányok, a számok vagy betűk értelmezése nem univerzális, hanem a radiesteziai iskoláktól függően változik. Egy jól kivitelezett tábla szilárd munkamódszer nélkül csak egy faragott fadarab marad.





















































